1999. április 1-jei előadásom vázlata Paul Davies: Isten gondolatai
(Egy racionális világ tudományos magyarázata) c. könyvének 7. fejezetéből (Miért olyan a világ, amilyen?)

- az ún. elégséges alap elve: a Világegyetem ésszerű, ésszel felfogható, kauzális
- sok esetben így is van (példák vannak rá), de biztos, hogy mindig? Nem (tehát abszurd), de akkor minek keresünk egyáltalán okokat? Fogadjuk el!
- a dolgokat kétfelé csoportosíthatjuk:
- a) esetlegesek: másképp is el tudnánk őket képzelni => létük önmagukon kívül keresendőek
- b) szükségszerűek: mindentől függetlenül olyanok, amilyenek, önmaguk okai => időben változatlannak kell lenniük
- tekintsük a Világegyetemet az idővel együtt! Szerinte ez esetleges
- és a természeti törvényekkel mi a helyzet? mindent egyesítő szuperelmélet => szükségszerű => nem is kell megfigyelni
- nincs Mindenség Elmélete <= léteznek játék-világegyetemek (pl. sejtautomaták) és logika problémája: Gödel (egy elég erős axiómarendszer nem lehet teljes és ellentmondásmentes is egyben)
- ha nem is kizárólagos, lehetséges-e, hogy ez az egyetlen, amely ilyen bonyolult lehet? Nincs rá bizonyíték
- egyetlen megismerhető (hiszen mi is itt vagyunk)?
- a legegyszerűbb megismerhető Világegyetem <-> sejtautomaták (ezek szabályai elég egyszerűek)
- egyetlen Világegyetem buktatói:
- a) ha mások a kezdeti feltételek, mi van? (bár kétségtelen ,hogy a választottak igen kézenfekvőnek tűnnek)
- b) kvantumos bizonytalanságot is ismernie kell, a legvalószínűbb világról szólnának (nem fejti ki)

- a Világegyetem esetleges (ha nem, nem kellenek a kísérletek) és ésszel felfogható (ha nem, minek a tudomány?)
- az esetlegesség négyrétű:
- a) kozmosz kezdeti feltételei
- b) kvantummechanikai bizonytalanság
- c) a Világegyetem létezése
- d) kaotikus rendszerek ("mellékes" jellemzőktől jelentősen függő viselkedés) [a könyvszerző sajátja]
- a titok: rendezett esetlegesség és felfogható!

- miért olyan, amilyen?
- rossz válasz: okok végtelen láncolata (lásd a végtelen speciális viselkedése a matematikában), mert könyvek végtelen sok másolata =/> tartalmának magyarázata, ki írta, az továbbra is kérdés
- valami teremtő?
- a) Isten
- b) erkölcsi követelmény (nem fizikai értelemben, hanem az egyenletekbe "lelket lehelő" dologként): "A Világegyetem azért létezik, mert jó."; logikailag rendben, de nem szükségszerű, hogy így legyen
- ez az "Isten" (ez alatt a továbbiakban bármelyiket értve a kettő közül):
- a) ésszerű (ha nem, a Világegyetemünk is ésszerűtlen lenne)
- b) mindenható (ha nem, mi korlátozza? vegyük észre, hogy az előző pont miatt, a logikai mindenképpen)
- c) tökéletes, nem hibázik (különben jól néznénk ki...)
- d) mindentudó (különben nem tudna ésszerű lenni)
- => Leibniz: a lehetséges világok legjobbika (Voltaire: "Ha ilyen a legjobb, milyenek a többiek?")
- értelmezések:
- a) a természet valamely alapvető elve a maximális változatosság elve => gazdag és bonyolult Világegyetem: legjobb = leggazdagabb
- b) matematikai pontosítás: gráfok (megfeleltetés: csúcsok - részecskék, élek - távolságok stb.), a "legváltozatosabb" a Világ
- c) legjobb = a természeti törvények optimálisan kódoltak (v.ö. Shannon információelméletével): tetszőlegesen magas jelszintet érhetünk el a zajos "mérések" ellenére is
- d) legjobb = legegyszerűbb matematikai leírással rendelkezik (de mégis lehetséges benne a bonyolult élet?)
- antropikus elv: a megfigyelő kapcsolata a Világegyetem törvényeivel és körülményeivel
- kutatások: a [természeti] törvények kicsiny változása is az általunk ismert módon szerveződött életet lehetetlenné teszi
- törvények nem csak azért vannak, mert vannak tudatos szervezetek, hiszen van, amiről sejetelmünk sincs (pl. ismeretlen mennyiségek maximális és minimális értékei)

(A szépség, mint az igazsághoz vezető út)
- ha abizonyítás nehéz vagy lehetelen, a szépségnek nagy szerepe van [felolvasás: Einstein, Dirac, 171. oldal alja]
- a szépség igencsak önkényes értékmérő
- ha a szépség genetikailag programozott, meglepő, hogy az elemi részecskéknél is felleljük, pedig közöttünk nincs közvetlen kapcsolat (ugyanakkor nem lehetelen, ha a szépségre mint általánosabb szervezőelemre tekintünk)

- Isten szükségszerű, különben nincs vége a magyaráztoknak => ki alkotta Istent?
- Ayer (ateista filozófus): szükségszerűból csakis szükségszerű következhet
- ciki: a Világegyetem esetleges, szabad akarattal rendelkező lényei vannak; másképp:
- a) örök, állandó forma, formula, cél - örökké változó anyag
- b) örök, időtlen logikával magyarázzuk az idővel változó benyomásainkat, körülményeket s.í.t.
- keresztény gondolkodás megoldása: Isten szabad akaratából teremtette a világot a semmiből
- de miért pont EZT teremtette?
- Isten szükségszerű => nyilván csak egy Isten van, ő pedig csak ezt választhatta, különben nem lenne ésszerű

- a megoldás: a kétpólusú Isten és Wheeler felhője
- a világ több részei összegénél: káoszelmélet, önszerveződő és nemlineáris rendszerek, nyílt rendszerek, hihetetlenül érzékenyek a külső befolyásokra, kiszámíthatatlanok ugyanakkor rendezettek és törvényszerűek
- Whitehead (metematikus és filozófus): valóság egy gráf, amely az alkalmakból, mint csomópontokból áll, Isten alkalmakat teremt, aztán a világ maga dönt, melyiket valósítja meg; Isten a jó felé mozdít, szükségszerű maradhat, céljai változatlanok, a világ mégis esetleges (Isten így bonyolult <-> Aquinói St. Tamás Istene)
- értelmezéshez párhuzam: elektron impulzusa és helye, ezt szeretnénk mérni, mi választjuk meg, melyiket akarjuk, aztán az eredmény már "tőle" függ
- Wheeler felhője: barkochba, ahol a szó nem meghatározott, hanem esetlegesen válaszolnak (természertesen konzisztensen az előzőekkel), a kitalálandó dolog a kérdésektől is függ, nem teljesen önkényes

(Kell-e Istennek léteznie?)
- David Deutsch (fizikus): egyet feltételezünk a fizikai törvények felállításakor: nem tiltja önmaga megismerését
- "semmi sem lehet teljesen piros és zöld egyszerre": nem igaz - logikailag nem önellentmondás bár minden világban igaz
- talán Isten (nem)léte is ugyanilyen állítás?

(Választási lehetőségeink)
- Isten szükségszerű, önként mondott le az (esetleges) világba való beleszólásról
- sokvilág-elmélet: a legtöbb lakatlan, a megfigyelő csak egyet figyelhet meg, ez esetleges, az összes együtt azonban szükségszerű
- problémák a sokvilág-elmélettel:
- a) sokat feltételezünk ,hogy egyet megmagyarázzunk? (nem egyszerűbb-e egy Isten?)
- b) megcáfolhatatlan és mindent megmagyaráz => nem kell tudomány

(Kockát vető Isten)
- kvantummechanika, Einstein: "Isten kockázik a Világegyetemmel!"
- sztochaszticitás => az elégséges alap elvének feladása (egy adott eredményt, habár a leírást pontosan ismerjük, semmi sem indokol, pl. elektron eltérülésének iránya atommaggal ütközéskor)
- akkor miért nem adjuk fel máskor? mert nagyban előrejelezhető, megfigyelhető
- és mi a helyzet a természeti törvényekkel? a kezdeti feltételekről kijelenteni, hogy csak úgy vannak (<-> kaotikus rendszerek)!?