1999.
április 1-jei előadásom vázlata Paul Davies: Isten gondolatai
(Egy racionális világ tudományos magyarázata) c. könyvének
7. fejezetéből (Miért olyan a világ, amilyen?)
- az ún. elégséges alap elve: a Világegyetem ésszerű,
ésszel felfogható, kauzális
- sok esetben így is van (példák vannak rá), de biztos, hogy
mindig? Nem (tehát abszurd), de akkor minek keresünk
egyáltalán okokat? Fogadjuk el!
- a dolgokat kétfelé csoportosíthatjuk:
- a) esetlegesek: másképp is el tudnánk őket képzelni =>
létük önmagukon kívül keresendőek
- b) szükségszerűek: mindentől függetlenül olyanok,
amilyenek, önmaguk okai => időben változatlannak kell
lenniük
- tekintsük a Világegyetemet az idővel együtt! Szerinte ez
esetleges
- és a természeti törvényekkel mi a helyzet? mindent
egyesítő szuperelmélet => szükségszerű => nem is kell
megfigyelni
- nincs Mindenség Elmélete <= léteznek
játék-világegyetemek (pl. sejtautomaták) és logika
problémája: Gödel (egy elég erős axiómarendszer nem lehet
teljes és ellentmondásmentes is egyben)
- ha nem is kizárólagos, lehetséges-e, hogy ez az egyetlen,
amely ilyen bonyolult lehet? Nincs rá bizonyíték
- egyetlen megismerhető (hiszen mi is itt vagyunk)?
- a legegyszerűbb megismerhető Világegyetem <->
sejtautomaták (ezek szabályai elég egyszerűek)
- egyetlen Világegyetem buktatói:
- a) ha mások a kezdeti feltételek, mi van? (bár kétségtelen
,hogy a választottak igen kézenfekvőnek tűnnek)
- b) kvantumos bizonytalanságot is ismernie kell, a
legvalószínűbb világról szólnának (nem fejti ki)
- a Világegyetem esetleges (ha nem, nem kellenek a
kísérletek) és ésszel felfogható (ha nem, minek a
tudomány?)
- az esetlegesség négyrétű:
- a) kozmosz kezdeti feltételei
- b) kvantummechanikai bizonytalanság
- c) a Világegyetem létezése
- d) kaotikus rendszerek ("mellékes" jellemzőktől
jelentősen függő viselkedés) [a könyvszerző sajátja]
- a titok: rendezett esetlegesség és felfogható!
- miért olyan, amilyen?
- rossz válasz: okok végtelen láncolata (lásd a végtelen
speciális viselkedése a matematikában), mert könyvek
végtelen sok másolata =/> tartalmának magyarázata, ki
írta, az továbbra is kérdés
- valami teremtő?
- a) Isten
- b) erkölcsi követelmény (nem fizikai értelemben, hanem az
egyenletekbe "lelket lehelő" dologként): "A
Világegyetem azért létezik, mert jó."; logikailag
rendben, de nem szükségszerű, hogy így legyen
- ez az "Isten" (ez alatt a továbbiakban bármelyiket
értve a kettő közül):
- a) ésszerű (ha nem, a Világegyetemünk is ésszerűtlen
lenne)
- b) mindenható (ha nem, mi korlátozza? vegyük észre, hogy az
előző pont miatt, a logikai mindenképpen)
- c) tökéletes, nem hibázik (különben jól néznénk ki...)
- d) mindentudó (különben nem tudna ésszerű lenni)
- => Leibniz: a lehetséges világok legjobbika (Voltaire:
"Ha ilyen a legjobb, milyenek a többiek?")
- értelmezések:
- a) a természet valamely alapvető elve a maximális
változatosság elve => gazdag és bonyolult Világegyetem:
legjobb = leggazdagabb
- b) matematikai pontosítás: gráfok (megfeleltetés: csúcsok
- részecskék, élek - távolságok stb.), a
"legváltozatosabb" a Világ
- c) legjobb = a természeti törvények optimálisan kódoltak
(v.ö. Shannon információelméletével): tetszőlegesen magas
jelszintet érhetünk el a zajos "mérések" ellenére
is
- d) legjobb = legegyszerűbb matematikai leírással rendelkezik
(de mégis lehetséges benne a bonyolult élet?)
- antropikus elv: a megfigyelő kapcsolata a Világegyetem
törvényeivel és körülményeivel
- kutatások: a [természeti] törvények kicsiny változása is
az általunk ismert módon szerveződött életet lehetetlenné
teszi
- törvények nem csak azért vannak, mert vannak tudatos
szervezetek, hiszen van, amiről sejetelmünk sincs (pl.
ismeretlen mennyiségek maximális és minimális értékei)
(A szépség, mint az igazsághoz vezető út)
- ha abizonyítás nehéz vagy lehetelen, a szépségnek nagy
szerepe van [felolvasás: Einstein, Dirac, 171. oldal alja]
- a szépség igencsak önkényes értékmérő
- ha a szépség genetikailag programozott, meglepő, hogy az
elemi részecskéknél is felleljük, pedig közöttünk nincs
közvetlen kapcsolat (ugyanakkor nem lehetelen, ha a szépségre
mint általánosabb szervezőelemre tekintünk)
- Isten szükségszerű, különben nincs vége a
magyaráztoknak => ki alkotta Istent?
- Ayer (ateista filozófus): szükségszerűból csakis
szükségszerű következhet
- ciki: a Világegyetem esetleges, szabad akarattal rendelkező
lényei vannak; másképp:
- a) örök, állandó forma, formula, cél - örökké változó
anyag
- b) örök, időtlen logikával magyarázzuk az idővel
változó benyomásainkat, körülményeket s.í.t.
- keresztény gondolkodás megoldása: Isten szabad akaratából
teremtette a világot a semmiből
- de miért pont EZT teremtette?
- Isten szükségszerű => nyilván csak egy Isten van, ő
pedig csak ezt választhatta, különben nem lenne ésszerű
- a megoldás: a kétpólusú Isten és Wheeler felhője
- a világ több részei összegénél: káoszelmélet,
önszerveződő és nemlineáris rendszerek, nyílt rendszerek,
hihetetlenül érzékenyek a külső befolyásokra,
kiszámíthatatlanok ugyanakkor rendezettek és törvényszerűek
- Whitehead (metematikus és filozófus): valóság egy gráf,
amely az alkalmakból, mint csomópontokból áll, Isten
alkalmakat teremt, aztán a világ maga dönt, melyiket
valósítja meg; Isten a jó felé mozdít, szükségszerű
maradhat, céljai változatlanok, a világ mégis esetleges
(Isten így bonyolult <-> Aquinói St. Tamás Istene)
- értelmezéshez párhuzam: elektron impulzusa és helye, ezt
szeretnénk mérni, mi választjuk meg, melyiket akarjuk, aztán
az eredmény már "tőle" függ
- Wheeler felhője: barkochba, ahol a szó nem meghatározott,
hanem esetlegesen válaszolnak (természertesen konzisztensen az
előzőekkel), a kitalálandó dolog a kérdésektől is függ,
nem teljesen önkényes
(Kell-e Istennek léteznie?)
- David Deutsch (fizikus): egyet feltételezünk a fizikai
törvények felállításakor: nem tiltja önmaga megismerését
- "semmi sem lehet teljesen piros és zöld egyszerre":
nem igaz - logikailag nem önellentmondás bár minden világban
igaz
- talán Isten (nem)léte is ugyanilyen állítás?
(Választási lehetőségeink)
- Isten szükségszerű, önként mondott le az (esetleges)
világba való beleszólásról
- sokvilág-elmélet: a legtöbb lakatlan, a megfigyelő csak
egyet figyelhet meg, ez esetleges, az összes együtt azonban
szükségszerű
- problémák a sokvilág-elmélettel:
- a) sokat feltételezünk ,hogy egyet megmagyarázzunk? (nem
egyszerűbb-e egy Isten?)
- b) megcáfolhatatlan és mindent megmagyaráz => nem kell
tudomány
(Kockát vető Isten)
- kvantummechanika, Einstein: "Isten kockázik a
Világegyetemmel!"
- sztochaszticitás => az elégséges alap elvének feladása
(egy adott eredményt, habár a leírást pontosan ismerjük,
semmi sem indokol, pl. elektron eltérülésének iránya
atommaggal ütközéskor)
- akkor miért nem adjuk fel máskor? mert nagyban
előrejelezhető, megfigyelhető
- és mi a helyzet a természeti törvényekkel? a kezdeti
feltételekről kijelenteni, hogy csak úgy vannak (<->
kaotikus rendszerek)!?